Plácido Domingo az opera királya, akit nem csak mint az opera történetének egyik legkiválóbb és legnagyobb hatású énekes színészeként ismernek el, hanem nagyszerű karmesterként és intézményvezetőként is. Hosszú évek óta közvetlen kapcsolatot ápol a magyar közönséggel és a nemzetközi ismertségnek örvendő hazai művészekkel, hiszen szerepelt már az Erkel Színház színpadán.
A budapesti Operaházban először a Shakespeare Estélyen énekel.
Madridban született, és Mexikóban nőtt fel. Eredetileg zongorázni és vezényelni tanult, de hamarosan énekesi tanulmányokba kezdett. 20 évesen debütált először főszerepben a Traviata Alfredójaként. Három évadot töltött a tel avivi Izraeli Nemzeti Operaháznál, majd 1965-ben nemzetközi karrierbe kezdett, s azóta a világ legkiválóbb operaházainak vendége. Repertoárja mintegy 144 szerepet tartalmaz, több mint 100 felvételt készített, 11 Grammy-díjjal és két Latin Grammy-díjjal büszkélkedhet, és két Emmy-díjat is nyert. Több mint 50 operavideó készült szereplésével, többek közt 5 operafilm is. Többször vezényelt már többek közt a New York-i Metropolitanben, a londoni Covent Gardenben, a bécsi Staatsoperben és a Los Angeles-i Operában, és több koncerten dirigálta például a Chicagói Szimfonikus Zenekart, a London Szimfonikusokat és a Berlini Filharmonikusokat. 15 évig volt a Washingtoni Nemzeti Opera főigazgatója, jelenleg a Los Angeles-i Operát igazgatja. Megalapított egy nemzetközi énekversenyt (Operalia), illetve két programot fiatal művészek számára, melyek már sok énekes karrierjét elindították. A zenéért és művészetért végzett munkáját megszámlálhatatlan díjjal és kitüntetéssel, valamint doktori kitüntetéssel is jutalmazták. 2012-ben az UNESCO Jószolgálati Nagykövetének nevezte ki. Jótékonysági koncertjein többmillió dollárt gyűjtött a különböző természeti katasztrófák áldozatai számára.
1959 óta van a pályán, de lendülete mit sem csökkent: továbbra is rengeteg felkérésnek tesz eleget a világ minden táján énekesként és karmesterként egyaránt.
Domingo a világ XX. és XXI. századi operaéletének hatalmas egyénisége, aki a „reneszánsz ember” attitűdjét is hordozza, hiszen művészként nemcsak kivételes operai kvalitásait adta a közönségnek. Előszeretettel kirándult az operett műfajába, fellépett könnyűzenei koncerteken, a Három Tenor formáció tagjaként világszerte népszerűsítette fő műfaját, amelyben később karmesterként is bemutatkozott; emellett évek óta fáradhatatlanul segíti az új nemzedékek tehetségeit.
Az Operaházban először a Shakespeare Estély vendégei hallhatják énekelni.